2013. február 10., vasárnap

Szentendre Kő-hegy

Családdal kellemes vasárnapi kirándulásnak ígérkezhet, de ha a reggeli szakadó hóesés a többieket lustálkodásra készteti akkor egy fél nap alatt jól megjárható kiránduló helynek is tökéletesen megfelel. Szentendrei Duna partról indulva leghelyesebb, ha autóval a Püspökmajor (Felszabadulás) lakótelep buszfordulóig megyünk és az itt található parkolóban hagyjuk az autót. A parkolóból indulva először a korábban Vörös villaként ismert kúria mellett vezet el az utunk, és így juthatunk fel a Kis Kőhegyre.

Az útnak ez a legkényelmesebb - az egész sem valami borzalom - azonban legunalmasabb része, szeles, hóeséses időben - mint a mai is volt - különösen kellemetlen hiszen egy kb. 1 km-es nyílt részen megyünk felfelé. A Vörös villát elhagyva a Kis Kőhegy tetején egy artézi kút várja a szomjas vándort, érdemes is egy percre megállni, vizet vételezni - a Kő hegy tetejéig ez lesz az utolsó lehetőség - , visszatekintve Szentendrére nyílik kilátás. A Kis Kő hegyet elhagyva egy nyiladékon folytathatjuk az utat - sárga jelzés - kisebb, nagyobb nyilt szakaszokat leszámítva végig ez az út vezet fel a hegy tetetejére. A nyiladék mellett kezdetben hétvégi házak telkek találhatók, majd az erdőben folytatjuk az utat. Akinek megtetszik a környék itt mindig találhat eladó házat.
A mintegy 1 óra alatt -gyakorlatlan túrista mércével mérve - kényelmes tempban érhetjük el a hegy tetejét, ahol az egész évben nyitvatartó Czibulka János menedékház várja étellel, itallal szálással a vándorokat (www.kohegyihaz.hu). A mai téli kora délelöttön gyömbérszörp, meleg tea és zsíros kenyér volt a menü (2 fél literes gyömbérszörp egy standard tea, zsíros kenyér és némi édesség - nápolyi - 1100 Ft körüli áron), de az étlap tanulsága szerint mindig kapható kolbászos bableves és egyéb meleg egytálétel is.
Amennyiben az idő engedi - ma hóval volt megterítve - a menedékház előtt - számtalan padon is elfogyasztható a zsákban hozott elemózsia.

A Kő heggyel kapcsolatban számtalan nevezetességet tudhatunk, a platón  -
mára már kiszáradt - tó biztosíthatta a vízellátását az itt feltehetően megtelepedő bronzkori embereknek - erődített telepük nyomát még ma is megtalálhatjuk, és mondák vannak arról, hogy Noé Bárkájának kikötője is itt volt (azonban ehhez már erősen hinni kell az ezt alátámasztó eredetmondákban). A leghíresebb, legtöbbek által ismert történet az, hogy hajdanán Petőfi Sándor is fellátogatott a hegy tetejére, ennek emlékét a Kő gombánál (Napóleon kalapja) kialakított kilátónál található emléktábla őrzi (korábban a menedékház is Petőfi nevét viselte egy ideig).


A Petőfi kilátótóból jól láthatjuk Pomázt, a Visegrádi hegység szakrális csúcsait, a Tó fenék lapályt (volt Duna meder), Szentendrét, de szép időben akár Dunakeszit, vagy a távolabbi hegyeket is.

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése